Két keresőre egy nyugdíjas jut 2060-ban

Míg 1990-ben 1000 aktív korú magyarra 200, 65 éves, vagy idősebb polgár jutott, addig 2022-ben már 303. A tendencia folytatódik, 2030-ban már 2,13 millió magyar lesz 65 éves vagy idősebb.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) példaszámítása szerint 2045-ben az eltartottsági ráta (az aktív korúakra jutó idősek aránya) már meghaladja majd a 45 százázalékot, 2061-ben pedig 100 aktív, kereső korú magyarra 50, a 65. életévét betöltő idős jut majd. A money.hu szakértői arra emlékeztetnek, hogy vannak ennél pesszimistább forgatókönyvek is:

• A Magyar Nemzeti Bank korábbi tanulmánya 2060-ra az aktív korúak 57 százalékára tette az akkor élő szépkorúak arányát.
• A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének 2015-ös várakozásai alapján számított különböző pályák szerint az elöregedő társadalomban 2060-ra 100 aktív korú magyarra 67-69 65 évét betöltött idős honfitárs juthat.

Nő a nyugdíjban töltött évek száma

Ebben a helyzetben további nyugdíjreformra van szükség. A nyugdíjkorhatár korábban elhatározott emelése most ér véget, az 1957-ben születettek idén, a 65. életévüket betöltve mehetnek nyugdíjba. Ők ráadásul azzal számolhatnak, hogy a korábbiaknál tovább élvezhetik a nyugdíjas éveket, hiszen nem csak a születéskor várható élettartam, hanem a nyugdíjkorhatárt megélt emberek további várható élettartama is számottevően növekedett az elmúlt években. A 62. életévüket betöltő magyar hölgyek ma már úgy kalkulálhatnak, hogy további 19 évig maradhatnak még közöttünk, de a számukra kritikus éveken, a 40-50 éves koron túl lévő idős férfiak a statisztikák szerint átlagosan 79 évig élnek majd.

Ami kedvező az élettartam, borzasztó a finanszírozás szempontjából – egyre hosszabb ideig kell ugyanis fizetni a nyugdíjakat, miközben egyre többen válnak majd nyugdíjassá. Eközben a születési statisztikákat látva most úgy néz ki, egyre kevesebb aktív korú befizető lesz.

A járulékcsökkentés visszaüthet

Ebből a szempontból aligha tesz jót a jövő nyugdíját érintő várakozásoknak, hogy a folyamatos járulékcsökkentés miatt egyre kevesebb bevétele van a nyugdíjalapnak.

A KSH adatai szerint 2017 és 2022 között a bruttó átlagbér 46 százalékos növekedésével szemben az átlagnyugdíj összege csak 23 százalékkal nőtt.

Ennek alapján azt mondhatnánk, hogy a béremelkedés mértéke összességében többletet hozhat a tb-alapoknak. Ugyanakkor látni kell, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékének elmúlt években tartó csökkenése, ráadásul a szocho felosztáson belül a nyugdíjalapba érkező rész arányának 79,5 százalékról 70,22 százalékra csökkentése miatt számottevő összeg esik ki a nyugdíjrendszerből. A legnagyobb rést a 2022. évi drasztikus, 4 százalékos szocho-csökkentés jelenti, ami a számítások szerint 350 milliárd forinttal csökkentheti a nyugdíjbiztosítási alap bevételeit. A money.hu számításai szerint a mindenkori bruttó átlagbérből (szocho és tb címen) fizetett nyugdíjjárulék mértéke 2018-ban még az átlagnyugdíj kétharmadát tudta fedezni, ez 2022-re 50 százalékra csökkenhet. (Egyelőre csak a januári adatok állnak rendelkezésre.)

A társadalom elöregedése ráadásul a rendszeren belüli átcsoportosításokat sem teszi lehetővé, hiszen időskorban sokkal többet van szükség egészségügyi ellátásra, márpedig a szépkorúak ellátását is az aktívak befizetéseiből finanszírozzák.

A fentieknek két következménye lehet:

A nyugdíj korhatár további emelése elkerülhetetlenné válik – még akkor is, ha ez politikailag nehezen vállalható.
A nyugdíjba vonuláskor az utolsó kereset arányában jóval kisebb lehet majd az első nyugdíj összege, a helyettesítési ráta. A fenntartható nyugdíjrendszerhez az kell, hogy a 2017-es, az EU 57-58 százalékos átlagánál jóval magasabb 66 százalékhoz képest valamikor a 2020-as évtized végére 50 százalék közelébe csússzon ez az érték. A társadalom további elöregedése ugyanakkor azt vetíti előre, hogy a helyettesítési rátát 2040 után 30 százalék közelébe kell csökkenteni a fenntartható nyugdíjrendszer érdekében.

Az állam nem tud eleget segíteni, mi magunk pedig vonakodunk

A fentiek alapján tovább már nem tartható az a vélekedés, hogy a társadalom 75 százaléka az államtól várja a biztos időskor anyagi hátterének a megteremtését – mert erre a jelenlegi szinten nem lesz képes. Ennek ellenére a hazai lakosság harmada csak az állami nyugdíjból szeretne megélni, kevesen gondolják, hogy saját maguknak is tennie kellene érte. Az MNB lakossági vagyon összetételét vizsgáló jelentése szerint miközben a háztartások vagyona 2017 és 2020 között 38 százalékkal növekedett, addig az öngondoskodási célú vagyonelemek – az életbiztosításokban és önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások – csak 17 százalékkal bővültek. Ennek köszönhetően az öngondoskodási célú megtakarítások aránya a teljes vagyonon belül a vizsgált időszakban 4,4 százalékról 3,8 százalékra szorult.

Sokan azzal érvelnek, hogy nem tudnak elegendő összeget megtakarítani ilyen hosszú távra.

Ennek kapcsán a money.hu szakértői arra figyelmeztetnek, hogy minden időskorra előre félretett forinttal kevesebb fog hiányozni a nyugdíjas években.

(Forrás: biztositomagazin.hu)